2010. szeptember 14., kedd

Itt az ideje, hogy újabb jelentést adjak innen a magánlakosztályomból. Ma van a 22. itt töltött napom. Tegnap reggelre a sejtjeim átlépték a 600-at. Jól is éreztem magam, jó volt a közérzetem, majd beájultam a vállam fájdalmától. Szóval minden rendben volt, hogy egy jó kis napnak nézzek elébe. Egészen addig amíg meg nem jelent kicsi szobám ajtajában a gyógymasszőr. Na mondom, ennek a fele se tréfa...ez tényleg visszajött. Nem is kérdezett sokat, gyorsan kezelésbe is vette a vállam, én meg csak vicsorogtam a fájdalomtól. Körülbelül 10-15 perc volt az egész, de nekem valahogy óráknak tűnt. Miután elment be is ájultam fél órára, köszönhető ez a megkönnyebbülésnek illetve annak, hogy minden este valahogy későn hajtom álomra a fejem. Mindig van valami vagy valaki aki képes lekötni a figyelmemet. :D Tegnap még megkaptam vénásan az antibiotikumot, de aztán végleg le lett állítva. Édesanyám ismét meglepett egy jó ebéddel, ami nagyon lényeges ugyanis az itteni koszt ehetetlen, de a legrosszabb az benne, hogy már a szaga is elviselhetetlen. Nem, nem... Jól olvassátok szagot írtam, mert az illatról egész mások a tapasztalataim! Ja, majdnem kimaradt a nap fénypontja. Anyu amolyan extra meglepetésként elhozta a Mamát is, aki nagyon örült, hogy végre láthatott és persze én is neki. Mondta is, hogy nincs semmi bajom, menjek már haza...
Tegnap sok pozitív visszajelzést kaptam az írásaimmal kapcsolatban, amik nagyon jól estek. Persze a legjobb az volt, hogy hiányoltátok a bejegyzésem az napra. Bevallom kicsit lusta voltam... :P:D Na de ha hallani akartok felőlem és nincs bejegyzés a blogban, akkor csörögjetek nyugodtan...épp ráérek felvenni... :D
  
A mai napon a tegnapi sikereim mintha szertefoszlottak volna, a 600 feletti sejtjeim mára valahogy 580-ra apadtak. Persze lehet ez mérési hiba is, mert nem egy hatalmas a veszteség, csak jól esett volna valami 1000 közeli érték. Na de nem kell csüggedni, majd lesz ez még 6000 is csak türelem kell hozzá és kitartás. Ma csak fájdalomcsillapítót és sejtnövelőt kaptam vénásan. Nagy lépés ez nekem, ugyanis eddig egész nap folyt belém valami adalék.Ugye azt írtam, hogy tegnap lusta voltam írni! Na ma meg felkelni. Véglegesen 11:20-kor keltem fel, ettől függetlenül felébredtem vagy ébresztettek többször is, de muszáj volt. Mindig kitaláltak valami ügyes bajos dolgot. Kezdődött hajnali fél 5-kor vérvétel miatt, aztán reggel 6 körül jött a takarító, 7-kor vérnyomásmérés, 9-kor vizit. Kovács doktor volt vizitelni. Kérdezte is, hogy nem e szeretnék már sejteket növeszteni, aztán hétvégére hazamenni...? Na mondom... már lassan görcsölök, annyira szeretnék, de ha egyszer azok a fránya sejtek...na mindegy, hagyjuk is mert bepipulok és átvisznek a zárt osztályra. :D Nem mintha ez olyan nyitott lenne! :D Fél 12-kor reggeliztem, ami azért is volt előnyös, mert az ebéd úgysem lesz itt délután 2 előtt. A hajam mára már nagyon hullik, mármint az a babapopószőr ami a fejemen nőtt. Úgy néz ki a párnám, mint egy kölyök sündisznó. :D Egyenlőre ennyit a mai napról...Jól tudok írni a semmiről, mi? :D
Ui.: Este 7 után meghozták a három egység vörösvértest koncentrátumot, képzelhetitek mennyire örültem neki. Volt vagy hajnali 1 mire lefolyt minden a fájdalomcsillapítóval együtt, és végre nyugodtan tudtam aludni.

2 megjegyzés:

  1. Aki akar, az oldalakat is tud írni a semmiről..:))
    Éjjel pedig tessék aludni :)) :P

    VálaszTörlés
  2. "A hajam mára már nagyon hullik, mármint az a babapopószőr ami a fejemen nőtt. Úgy néz ki a párnám, mint egy kölyök sündisznó."

    Nagyon nagy szöveged van, de ezért (is) szeretünk!

    VálaszTörlés