Mindig olyan nehezen állok neki a folytatásnak.Valahogy olyan nehéz elkezdeni, utána meg abbahagyni nehéz, mert ha én egyszer kinyitom a szám és elkezdek beszélni... :)
Tegnap sajnos nem tudtam megosztani veletek a történteket, mivel az internetkapcsolatom nem állt a helyzet magaslatán. Biztos megjöttek a "gonosz" kis egyetemisták és az ingyen-neten lógnak. Remélem ők sem járnak több sikerrel mint én és előfizetnek valahol, így nekem talán tűrhető lesz a kapcsolatom a külvilággal.
Na de hagyjuk is ezeket...
Tegnap is baromira fájt vállam... Tudjátok? Ez a nyakam elintézéséből fakadó helytelen tartás számlájára írható. Na de el vittek röntgenre, így elhagyhattam a sterilt. Persze be kellett öltöznöm mint egy asztronautának.(Szájmaszk, köpeny, lábzsák, kesztyű) Beleültettek egy tolószékbe és már száguldottunk is. Furcsa érzés volt kimenni. Olyan mint amikor egy kisgyereknek teljesül egy álma. Fülig ért a szám a maszk alatt. A menetszél simogatta a kopasz fejem, mintha egy cabrio volánjánál ültem volna. Na... azt hiszem kicsit elragadtattam magam, de hát az apró dolgoknak is tudni kell örülni. Sejtjeim visszaestek, tegnap reggel csak 220 volt. Mondjuk ennek épp nem örültem. Délutánra megjött a röntgen eredménye. Már alig vártam, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy mi lehet a baj. Sajnos a röntgenen nem láttak semmi rendelleneset, ezért gyógytornászt rendeltek nekem. Este sokat sétáltam, lógattam a vállam. Ezzel elértem azt, hogy fájdalomcsillapító nélkül is el tudtam viselni a kínokat. Lefekvés előtt viszont kértem egy kis okosságot a fájdalomra, csak hogy aludjak végre, mert a vállam miatt az utóbbi 3 éjszaka szörnyű volt.
Elérkezett a ma reggel! Végigaludtam az éjszakát, sőt reggel a viziten úgy keltettek fel, hogy valami bajom van, vagy miért alszom folyton? Mondom, mert végre tudok... :)
A sejtjeim túllépték a 350-t! Nem semmi, fejlődök akár a magyar gazdaság! :D Remélem holnap is gyarapodik, mert akkor szinte biztos, hogy a jövőhéten távozhatok. Már meg is látogatott a gyógytornász, illetve nem is gyógytornász, hanem gyógymasszőr volt. Először azt hittem, hogy összecsinálom magam a fájdalomtól, olyan kis finoman kezdett masszírozni. Aztán a vége felé már majdnem jól is esett. Megnyugtatott, hogy hétfőn is jön. Minden esetre jót tett a masszázs, mert azóta mintha könnyebben mozgatnám a vállam és nem is fáj annyira, pedig a fájdalomcsillapító már tutira nem hat, mivel reggel 8 körül kaptam, most meg délután 1 óra van. Szóval minden napra jut egy kis élmény. Ha történik még valami érdekes jelentkezem. Addig is sziasztok... :D
Így igaz.. minden eggyes kis pillanatnak örülni kell.. mert sok év múlva ezekre fogunk majd emlékezni...és büszkén mondod majd.. igen én megcsináltam.. nekem sikerült.. :D
VálaszTörlésSikerülni is fog!.. Csak így tovább.. :-)
Akik pedig sorstársai Tominak.. ők pedig húzzák fel a nadrágot és áljanak a sarkukra.. győzzék le ezt a fránya betegséget.. mert mindenki megérdemli az életet és a boldogságot..!! :-)